” Hogy milyen szavak jutnak eszembe az autizmusról? Csak egyet lehet vagy többet is? Az első mindenképpen a frusztráció, aztán a tehetetlenség, stressz, düh….. Düh, az enyém, mert csapkodni, törni-zúzni lett volna kedvem, hogy kétéves kora óta rinyálok, mondom, hogy valami nem stimmel, és senki nem hallotta meg eddig. ….Egyrészt nagyon későn jött a diagnózis. Értetlenek, tehetetlenek voltunk. Ő meg emiatt rengetegszer ütközött falakba. Nem értettük, mit akar, nem értette, mit akarunk. Képzelje el, ez milyen stresszt jelentett neki.” (az autizmusmesék blog szerzője)

Mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy az autizmussal élő emberek a lehető legkorábban, kisgyermekkoruktól kezdve segítséget kapjanak önmaguk megismeréséhez, a világban való boldoguláshoz, környezetük pedig útmutatót ahhoz, hogy hogyan nyújthat segítséget és alkalmazkodással, hogy segítheti elő a kölcsönös megértést és illeszkedést.   

A korai intervencióhoz való hozzáférés egyik alapfeltétele a korai felismerés. A képzésen a 1,5-6 éves korosztály kerül fókuszba. Célunk, hogy a résztvevők meglévő tudásukat elmélyítve, magabiztosan ismerjék fel és kommunikálják az autizmus korai jeleit és még hatékonyabban tudják segíteni a szülőket a korai ellátórendszerben. Munkánk nem ér véget a diagnózis megfogalmazásával, feladatunk segíteni a szülőket az intervenciós lehetőségek közötti tájékozódásban, hiszen a gyermeknek és a családnak a kézzelfogható segítséget a kísérő támogatás adhatja. Mindezek mellett nem titkolt célunk az érintett szakmák közötti együttműködés élénkítése. 

A képzés témájában további elmélyülési lehetőséget kínálnak a “Mit látunk a nagyító alatt? Az autizmus megjelenése és a gyermek megfigyelése a korai életkorban” és az “Együttműködés a szülőkkel az autizmus spektrum zavar korai felismerésében (Kérdezz úgy, hogy elmondhassa, mondd el úgy, hogy befogadja)” egy napos képzéseink.”