Szokásainkhoz híven idén karácsonykor is ajánlunk néhány olyan mesekönyvet, melyeknek témája különleges, eltérően fejlődő, neurodiverz, több támogatást igénylő gyerekekről szól. A könyveket jó szívvel ajánljuk mindenkinek, kíváncsi felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Kiss Judit Ágnes: A csodabogár
Kiss Judit Ágnes költő, író meseregénye 2021-ben jelent meg, a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány felkérésére. A mese főszereplője Zsófi, aki második osztályos, és rutinosan meséli kíváncsiskodó, karjára mutogató kortársainak, hogy „így születtem, már az anyukám hasában tudni lehetett, hogy nem fog teljesen kinőni az egyik karom.” Sajnos az iskolatársai sokat csúfolják emiatt, osztályfőnöke pedig nem tudja jól támogatni őt, így a szülei egy másik iskolába íratják a kislányt. Az új iskolában Zsófinak meg kell tanulnia, hogy neki is nyitnia kell a társai felé, nem szabad már előre eldöntenie, hogy mindenki csak bántani akarja. Nagyon értékes gondolat ez, hogy az alkalmazkodásnak kölcsönösnek kell lennie, és mindkét félnek engednie kell.
Persze ez nem könnyű feladat, így szükség van egy kis varázslatra is, ami meg is érkezik Zsófihoz, egy csodabogár személyében. Különleges ismertetőjele, hogy sok ízelt lába van, kékeszöld és aranypettyes a háta, és cirregő hangon beszél. Emlékeztethet Mary Poppinsra vagy Kököjszire és Bobojszára, azokra a mágikus segítőkre, akik bajban lévő gyerekeknek segítenek átvészelni a nehezebb időszakokat. Szép lassan kiderül, hogy többen is vannak, akik nehezen illeszkednek be az iskolai közösségbe, vagy korábban több segítséget igényeltek a társaikkal való ismerkedésben. Ami biztos, hogy ez a könyv (is) segít abban, hogy jobban figyeljünk a másikra, hogy merjünk kérdezni arról, hogy van, hogy vegyük észre a másik egyedi igényét, és ne féljünk jelezni, ha nem érezzük jól magunkat egy helyzetben.
S mindez egy lelkes, első osztályos tolmácsolásában:
Máray Mariann: Elérhetetlen
A csendeskönyv műfaja (silent book- szerk.) még kevéssé ismert a gyermek-és felnőtt irodalomban. A különleges anyagokból, cipzárakból, gombokból készült, matatnivalókkal kiegészített verziói inkább ismertek a gyerekkönyves piacon, de a gazdagon illusztrált, könyv formájú, szöveg nélküli verziói még nem örvendenek akkora népszerűségnek. Lényegük, hogy a képek segítségével mindenki megalkothatja saját történetét, saját szöveggel képzelheti el a könyvben látott fantáziavilágot. A műfaj természetesen kortalan, és rengetegféle felhasználási lehetőséget kínál.
2024 júniusában, a 7.Neurodiversity Pride magyarországi programsorozatának keretében mutatták be Máray Mariann gyerekkönyv-illusztrátor Elérhetetlen című könyvét. A különleges színekkel és formákkal illusztrált, egyedi atmoszférájú könyv lapjain egy kisgyerek fejlődését követhetjük végig, aki születése pillanatától fogva egy búrában él. A könyv nem titkolt témája az autizmus, illetve a neurodiverz emberek látásmódjának, érzékelésének és sajátos alkalmazkodási jellemzőinek megmutatása, érzékelhetővé tétele. Fontos motívum a könyv első és utolsó borítólapján látható többszínű lepkegyűjtemény, valamint a búra körül megjelenő bogarak, pillangók, állatok.
A búrában nevelkedő kisgyerek is előbb szárnyakat, majd csápokat növeszt, és a történések egy fontos pontján valahogy elveszíti (?) ezeket az attribútumokat.
A könyv tele van számtalan érdekes, gondolkodásra sarkalló történet-lehetőséggel, „a képek vezetnek és segítenek minket, hogy mindannyian megírhassuk a saját történetünket.”
Bartos Erika: Gombolyag története. Egy shunt-ös kiscica meséje
Bartos Erika meséje a Shunt-ös Életek Alapítvány kezdeményezésére, dr. Laufer Zsófia Doktornő és Markia Balázs Doktor Úr részvételével valósult meg 2021-ben, azzal a céllal, hogy több információnk legyen a shunt-öt viselő kisgyerekek hétköznapjairól, illetve, hogy az érintett gyerekek és szüleik segítséget kapjanak történetük elmesélésében.
A mese alaphelyzete az, hogy a Gombolyag nevű kiscica éppen az éves kontroll vizsgálatára készül, és megkéri az anyukáját, mesélje el a történetét. Az anyukája pedig elmagyarázza, hogyan derült ki, hogy a kiscicának valami baja van, hogy mit jelent az agykamra tágulat, mi az a shunt, milyen volt a műtét, ahol a shunt-öt behelyezték, és mire kell vigyázni annak viselésekor.
A könyv sokat segít azoknak, akik még keresik a szavakat, hogyan meséljék el óvodáskorú gyereküknek a történetüket abban az esetben, ha az nem indult éppen kiegyensúlyozottan. Azért is fontos ez a könyv, mert azoknak is segít(het), akik eltérően fejlődő gyereket nevelnek, és nap mint nap küzdenek azzal a kérdéssel, hogyan meséljék el gyerekeiknek nehézségeik hátterét, nem mindennapi fejlődéstörténetüket, adott esetben fogantatásuk, származásuk különleges történetét. A mesét Mészáros Béla, Ónodi Eszter és Rujder Vivien, Kamarás Iván és Vajda Milán színészek tolmácsolásában itt hallgathatjuk meg:
Udvarnoky Zsófia