A következőkben összegyűjtöttünk néhány érdekes információt, melyek több szempontból is körüljárják, mit jelent az élethosszig tartó tanulás kifejezés.
A tanulás alkalmazkodás is, hiszen állandóan változik körülöttünk minden (és naponta újabb applikációkkal kell megismerkednünk),új információkat, új szokásokat kell kódolnunk, miközben énünk egy része az állandóságra törekszik, és keresi a biztos pontokat. Szélsőséges helyzetekben, háborúban, világjárvány idején pedig boldogulásunk motorja a tanulás.
Állandó vitatéma, mit kellene tanulnia a gyerekeknek az iskolában, vagyis mi lenne az iskola valódi funkciója. Mára már köztudomású, hogy ahhoz, hogy életünk végéig képesek legyünk saját érdekünkben új információkat elsajátítani és jól alkalmazni, azaz élethosszig tanulni, ennek alapját, az ún. lexikális tudást (olvasás, írás és számolás), a tanulás élményének megtapasztalását és a kritikai gondolkodást az iskolában kellene, hogy belepakolják a hátizsákunkba. A jó hír az, hogy sosem késő elkezdeni, és mindig lehet változ(tat)ni!
Mit jelent az élethosszig tartó tanulás?
“Harangi László meghatározása szerint „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magában foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást éppen úgy, mint a nonformális (bizonyítványt nem adó, kötetlen, öntevékeny szervezetek keretei között végbemenő, nálunk a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást” (Harangi 2003, 225).”
In: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/lifelong-learning
“A lifelong learning egy folyamatos és önkéntes tanulási tevékenység a személyes vagy szakmai ismeretek és készségek fejlesztése céljából. Lehet formális (pl. e-learning kurzus) vagy informális (pl. grillpartin megtanulunk tüzet rakni), és végigkíséri az életünket. Régóta létező fogalom, de az e-learning megjelenése és a sokféle iparágban fennálló folyamatos képzett munkaerőhiány miatt az utóbbi időben sokkal népszerűbbé vált.
Az élethosszig tartó tanulás rendkívül hatékony lehet mind a rutinszerű, mind az előre nem látható változások kezelésében. Minden alkalommal, amikor megnézünk egy YouTube-videót, hogy hogyan készítsünk el egy ételt vagy rakjunk össze egy bútort, az élethosszig tartó tanulás egy formáját gyakoroljuk. De könyvek és cikkek olvasása, podcastek hallgatása, új készségek gyakorlása vagy új nyelv tanulása is lehetnek elemei az élethosszig tartó tanulásnak.”
In: https://klippe.hu/elethosszig-tarto-tanulas-lifelong-learning/
A LLL (lifelong learning) modern kori jelenség?
“Az egész életen át tartó tanulás gondolata nem új fejlemény a pedagógia történetében. Konfuciusz (Kr. e. 551-479) kínai gondolkodó szerint az állandó önművelésre mindenkinek szüksége van, és ennek nem csupán az ismeretek megszerzésére kell szorítkoznia, hanem ki kell terjednie egyszersmind a jellem építésére is….
Németh László (1901–1975) a jellem önépítésében látta az egész életen át tartó tanulás értelmét. Az ember legyen „önmaga szobrásza” – írja –, és a nap mint nap szerzett tapasztalatokból tanulva apró vésőütésekkel formálja önmagát. A „bölcsőtől a sírig tartó tanulás” motívumát megtaláljuk az egyes országok népi bölcsességében is. A magyarban: „A jó pap holtig tanul”.”
In: https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/tanulas-kora/lifelong-learning
Tanulni csak gyerekkorban lehet?
“…Ez elsősorban annak köszönhető, hogy ebben az életkorban meglehetősen nagy az úgynevezett agyi plaszticitás. Az agyi plaszticitás – vagy formálhatóság – az agy azon képességére utal, mely során képes alkalmazkodni és fejlődni egész életünkön át, anatómiai és funkcionális értelemben egyaránt. Az agyunk változtatja fizikai szerkezetét és formálja áramköreit. A tanulás élettani alapja az új szinapszisok (vagyis idegsejtek közötti kapcsolatok) képződése, vagy a már meglévők átrendeződése.
Korábban úgy gondolták, hogy az agyi plaszticitás a fejlődés korai fázisaihoz köthető. Azonban az utóbbi évek kutatásai alapján módosították ezt az elméletet: a plaszticitás az egész élet során – különböző mértékben ugyan – de jelenlévő képesség.
Habár neurológiai vizsgálatok azt bizonyították, hogy az agyi plaszticitás ténylegesen csökken az évek előrehaladtával, az agy alkalmazkodóképessége idősebb korban is számottevő.
Egy több korcsoporttal végzett vizsgálat során memóriafeladatokat adtak gyerekeknek és felnőtteknek. A gyermekek átlagosan jobb teljesítményt nyújtottak, azonban a fiatal felnőttek és idősebb felnőttek teljesítménye nem különbözött egymástól. A felnőttek esetében a tizenegy hónapos utánkövetéses vizsgálat során ugyanazt a teljesítményt mérték, mint a kísérlet után közvetlenül, ami arra utal, hogy a már elsajátított ismeretek hosszútávon jól megőrződnek felnőttkorban, illetve ahogy mondani szokás „nem csak a húsz éveseké a világ”. Előfordult, hogy a fiatal felnőttek még jobban is teljesítettek, mint a gyerekek. A kutatás vezetői ezt azzal az elmélettel magyarázták, miszerint a felnőttek képesek voltak korábbi készségeiket és ismereteiket is bevetni a tanulás során (tehát jobban tudtak tanulni) ezzel kiegyenlítve biológiai hátrányukat.
Egy másik, Amerikában végzett kutatás során idősebb (60-90 év közötti) emberek tanulási képességeit és annak hatásait mérték fel. A résztvevők heti 15 órában 3 hónapon keresztül tanulhattak foltvarrást, digitális fotózást, vagy akár mindkettőt. Ezek a feladatok hosszútávú memóriát és figyelmi működést is igényelnek. A kontrollcsoport tagjai passzívabb tevékenységeket végeztek, mint például a klasszikuszene-hallgatás, vagy a keresztrejtvényfejtés. A kísérlet előtt és után memóriatesztet vettek fel a résztvevőkkel. Azon személyek, akik aktív tevékenységet végeztek, szignifikánsan jobban teljesítettek a második memóriateszten, mint a passzív csoport tagjai. Továbbá fMRI vizsgálatok alapján növekedett aktivitást tapasztaltak mediális frontális, laterális temporális és a parietális agykéregben, mely agyterületek a figyelemért és koncentrációért felelősek. A passzív csoport tagjainál nem növekedett az agyi aktivitás. A kísérlet utóhatásai még egy évvel később is számottevőek voltak.
Ezen eredmények alapján bátran állíthatjuk, hogy a felnőtt agy nemcsak, hogy képes megbirkózni az új kihívásokkal, de kifejezetten jótékonyan hatnak rá az ilyen ingerek.“
In: https://mindsetpszichologia.hu/felnottkori-tanulas-es-keszsegfejlesztes
A mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat?
Mérő László egy interjúban (Nők Lapja, 2024.08.21. 34.szám) a következőket mondta ezzel kapcsolatban.
” Biztos, hogy lesznek emberek, akik el fogják veszíteni a munkát, amit nagyon szeretnek, sofőrökre például egyáltalán nem lesz szükség. Minden változás elvesz valakitől valamit, hiszen minden innováció valami olyasmire vonatkozik, amit korábban is csináltak az emberek. Úgy is hívják ezt közgadsasági szakkifejezéssel, hogy innovációs lopás. Olvastam egy adatot, miszerint 1870-ben Amerika lakosságának majdnem ötven százaléka a földből élt. Ma ez másfél százalék. Ezek az emberek nem elvesztették a munkájukat, hanem elkezdtek mást csinálni. Ki fog alakulni nagyon sok olyan szakma és feladat, amiről ma még fogalmunk sincsen. Egy részét maga a mesterséges intelligencia adja majd.
A közlekedés is számos olyan szakmát hozott létre, amely korábban nem létezett. Egyébként a mesterséges intelligencia már most jobban csinálja a dolgozatjavítás nagy részét, mint a tanárok többsége. Kevés olyan tanárt ismerek, magamat is beleértve, akinek ez lenne a kedvenc elfoglaltsága. Ha, mondjuk, a tanári munka tíz százaléka a dolgozatjavítás, akkor ez azt jelenti, hogy vagy tíz százalékkal kevesebb tanárra lesz szükség, vagy ennyivel több energia jut majd valami más feladatra.”
Ki ma Magyarország legidősebb frissdiplomása?
Szegedi Dezső, aki hatvannyolc évesen kezdte meg egyetemi tanulmányait nappali tagozatos diákként, a Miskolci Egyetemen. A legidősebb frissdiplomás a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja egész életpályájával példát mutat. Segédmunkásból lett amatőr színész, aztán amatőrből profi, 2003-ban Jászai Mari-díjat kapott és 2024-ben bölcsészdiplomár szerzett. Mindeközben észrevétenül fiatal maradt (forrás: Nők Lapja, 2024.09.18. 38. szám).
Udvarnoky Zsófia
