Az evés és az eltérő érzékelési problémák kapcsolatáról olvashattok ebben a cikkben.

A cikk a Budapesti Korai Fejlesztő Központ evésfókuszú gyógypedagógiai munkacsoport a JóLenni! munkája.

Egy kisgyerek lehet túlérzékeny, ami azt jelenti, hogy kevésbé erős ingerekre is érzékenyen reagál, elutasítja azokat. A túlérzékenység annyira erős is lehet, hogy a gyermek védekező reakciót mutat az őt érő ingerek hatására, azokat határozottan elutasítja. Előfordulhat az érzékelés csökkenése is, amikor erősebb ingerekre sem reagál.
Ha a kisgyereknek nem volt lehetősége kezével és szájával felfedezni az őt körülvevő világot, ez a folyamat valami miatt akadályozott volt, vagy kimaradt az életéből, esetleg rossz élmények érték ezzel kapcsolatban, könnyen kialakulhat a száj és az arc eltérő érzékelése. Ezek az eltérő érzékelések előfordulhatnak a szájon belül, a tenyéren, a talpon esetleg az egész testen.

Ezek az okok állhatnak a háttérben:

•  idegrendszeri (neurológiai) problémák
• korábbi rossz tapasztalatok (pl.: fájdalmas, kellemetlen vizsgálatok; gyakori félrenyelés, köhögés; erőszakos etetés; szondán keresztüli etetés; a nyál vagy egyéb gyakori leszívása),
• túl kevés a tapasztalata (még nem kapott szájon keresztül ételt, mert eddig szondán keresztül táplálták; csak egyfajta ételt kapott szájon keresztül; kezét, játékait nem tudta vagy nem akarta a szájába venni),
•  légzési problémái vannak,
•  fájdalmai vannak (nyelőcső gyulladás, reflux stb. miatt),
•  pszichés, lelki okok

Az érzékelési problémák tünetei:

• sírás,
•  ellenállás, tiltakozás,
•  különböző grimaszok,
•  szem forgatása, fokozott pislogás,
•  az izomtónus fokozódása, az izmok megfeszítése,
•  akaratlan mozgások fokozódása,
•  tónus belövellések,
•  öklendezés, hányás

A csökkent érzékenységről kicsit részletesebben

Az ilyen típusú gyermek lassan, kevésbé reagál az őt ért ingerekre, mint ahogy azt várnánk. Erősebb és több ingerre van szüksége. A csökkent érzékenység gyakran jár együtt csökkent izomtónussal. Ilyenkor gyermekünk izmai puhább tapintásúak, gyengébbek az átlagosnál. A szopás és később a rágás nehezebben megy a gyengébb izmok miatt, gyakran előfordul, hogy csorog a nyáluk (nem csak akkor, amikor nő a foguk). Ezek a gyerekek kevésbé érzékenyek az őket ért ingerekre, ízekre, hőmérsékletre vagy tapintásra. Ezért kedvelik az erőteljesebb ízeket, a nagyon meleg vagy éppen nagyon hideg ételeket, szeretik a ropogós ennivalókat. Gyakran előfordul, hogy teletömik a szájukat étellel. Nyelés után is maradhat étel a szájukban, ami azonban nem zavarja őket.

A túlérzékenységről kicsit részletesebben

Az ilyen típusú gyermekek gyorsabban és fokozottabban reagálnak az őket ért ingerekre, mint ahogy azt várnánk tőlük. Nem szeretik az erőteljesebb ízeket, a túl meleg vagy túl hideg ételeket. Hárítják az érintéseket is. Súlyos esetben az ingerek hatására izmaik megfeszülnek, nyelvükkel kilökik az ételt a szájukból, állkapcsukat összeszorítják.
Ha az ingerekre a gyermek teljes védekező reakcióval reagál: ilyenkor a gyermek nem tudja megkülönböztetni a különféle ingereket egymástól. Sokszor előfordul, hogy elutasít bizonyos állagú, folyékony, pépes vagy darabos ételt. Máskor ízek szerint válogat, és csak egy bizonyos ízű ételt hajlandó megenni. Nem szeret fogat mosni. A játékokat akkor sem veszi a szájába, amikor a vele egykorú gyerekek mindent a szájukba tömnek. Sokszor teljes testmozgással válaszol az általa rossznak, kellemetlennek ítélt ingerre. Ez a heves reakció nagymértékben érzelmi töltetű, félelemmel és haraggal párosul.

Okai:

• idegrendszeri (neurológiai) eltérés vagy éretlenség,

• értelmi akadályozottság,

• érzékszervi (különösen látás-) sérülés

• autizmus,

• korábbi erőszakos beavatkozások a száj környékén (vizsgálat, erőszakos etetés),

• pszichés (lelki) okok.

Az evésprobléma kezelésének megkezdése előtt fontos alaposan megvizsgálni, feltárni a lehetséges okokat. Nagyon fontos megállapítani a terápia megkezdése előtt, hogy evés vagy ivás közben nincs-e veszélye a félrenyelésnek!

Javaslatok

• testközeli ingereknek (bazális stimuláció) hívjuk a módszert, amivel ezeket az átlagostól eltérő érzékeléseket fejleszteni lehet. A teljes testen, a tenyereken, a száj környékén különböző felületű, tapintású anyagokkal simogassuk a gyermeket. Rezgő ingerekkel, meleg vagy hideg levegő fújásával is kísérletezhetünk. Nagyon fontos, hogy az ingereket mindig a gyerek igényeinek megfelelően adagoljuk, mert akár ronthatunk is a helyzeten, ha nem vesszük figyelembe a gyermek jelzéseit. Mindig nagyon fontos apró lépésekben haladni, közben folyamatosan azt figyelni, hogy a gyermek hogyan reagál az érintésekre és egyéb ingerekre. Ha azt látjuk, hogy szorong vagy nyugtalan lesz, azonnal meg kell állni. A lábaktól haladjunk felfelé a test érintésében. Ha a testén és a végtagjain már elviseli az érintést, csak akkor lehet az arca féle közelíteni.

• az eltérő (gyenge vagy feszes) izomtónus kezelése kihagyhatatlan. (gyógytorna, manuálterápia)

• fontos megtalálni a megfelelő helyzetet, s ebben mozgásterápiás szakember segítségét kérjük